Jógagyakorlókkal ma már a világ minden táján találkozhatunk. Így válik a valaha egyetemes technika újra az egész emberiség kincsévé.
A jóga tudományát valaha az egész Földön ismerték. Majd India volt az az ország, mely évezredekig megőrizte ezt a tudást. S az utóbbi másfél évszázadban jógik, guruk, mesterek járják a világot, hogy átadják a jóga tanítását.
A jógának két jelentése van: egység, egyesülés és iga, járom. Egy olyan tudomány, mely harmonizálja a testet, a lelket és a tudatot.
A jógát sokan, sokféleképpen próbálják kategorizálni. Gyakorolhatunk krya, mantra, nada, laya, stb... jógát, illetve elsajátíthatjuk Maheshwarananda, Shivananda, Íyengar és sok más Mester iskoláját.
A jógának most a négyes felosztásáról szeretnék beszélni. Olyan ez, mint négy ösvény, melyek felvezetnek bennünket a hegy csúcsára.
Gyakorolhatunk életünk során karma, bhakti, radzsa és gjána jógát.
Ha valaki a jógáról hall, a legtöbbször a különféle testtartásokra gondol. Ezek az ászanák, illetve a mudrák, a rádzsa jóga részei. Rádzsa a királyi út (maharadzsa – nagy király). Ha valaki elsajátítja a rádzsa, a királyi út technikáit, akkor előbb-utóbb önmaga királyává válik. Uralkodni pedig nem másokon, hanem önmagunkon a legnehezebb.
A fegyelem, önfegyelem, az ászanák (testtartások), pránajámák (légzéstechnikák), a koncentrációs és meditációs gyakorlatok meghozzák a gyümölcsüket.
A bhakti jóga a szeretet útja. Szeretni lehet önző, ragaszkodó módon és önzetlenül. A bhakti gyakorlója Isten igaz hívévé válik, bármilyen vallást is követ, Istent bármilyen formában is tiszteli.
A gjána a tudás ösvénye. Állandó önelemzés: mit miért teszek, gondolok. A gjána jógi tudatában van, hogy gondolni-mondani-tenni ugyanazt jelenti. S felülemelkedni a mindennapok gondjain, bajain csak bölcsességgel lehet.
A karma jóga ösvényén járó pedig tudatában van annak, hogy életünk minden pillanatában karmákat (tettek) hozunk létre és folyamatosan aratjuk le e karmák gyümölcseit, legyenek bár édesek, vagy keserűek. A karma jógi tudatosan cselekszik és igyekszik másokon segíteni.
Természetesen a jógaösvények még számtalan tapasztalatot rejtenek magukban. Részekre oszthatjuk még mind a négy ösvényt. Miközben tudjuk, hogy nem lehet külön gyakorolni őket.
A karma jóga a szeretet nélkül csak önző cselekvés. A gjána jóga rádzsa nélkül csak okoskodás, a bhakti jóga tudás nélkül fanatizmus.
A jóga egy csodálatos tárháza a tudásnak, az önmagunkról és másokról való gondoskodásnak, a szeretetnek és önzetlenségnek.
Hálával tartozom a
Mesteremnek,
hogy vezet ezen az ösvényen. Az én négy jógaösényemet Jóga a mindennapi életben rendszernek nevezik...
